Eyassuné Martinovics Mária a nevem. 2005 februárjában fogadtam el Jézust az életem Királyának, Szabadítójának, gyógyítójának. Előtte közel 8 évig az ezotériában kerestem a válaszokat az életem kérdéseire. Természetesen feleslegesen. A válaszok helyett amit kaptam: súlyos pajzsmirigy betegség, magány, depresszió. Látszólagos jólétben éltem, használva voltam emberek felé időleges gyógyításokban, jövendőmondásban. Belül viszont egy iszonyú magányt éltem meg. 2004 karácsonyára eljutottam odáig, hogy tudtam, ez az “út” nem vezet sehova. Ekkor jött egy régi ismerősöm, és elkezdett beszélni Jézusról. Teljesen flegmatikusan fogadtam a szavait. Hiszen tudtam Jézusról, gyermekkoromban jártam templomba. Voltam első áldozó, bérmálkozó. Elismertem, mint Isten Fiát, de nem érintett meg soha igazán. Az ismerősöm nem adta fel, pár hetente megjelent. Februárban mondta, hogy jó lenne találkoznom egy hölggyel, aki ő általa megtért. Engedtem az unszolásnak, mit veszíthetek alapon. A hölgy szintén Jézusról beszélt nekem. Udvariasságból végighallgattam. A végénmegkérdezte, hogy imádkozhat-e értem? Beleegyeztem. Az imára nem emlékeszem, csak egy mondatára. Ez a mondat megértette velem, hogy miért történt az a sok rossz az életemben. Összeállt a kirakós! Hazamentem, tudtam, hogy amit hallottam, az igaz volt. Másnap behívtam a szívembe Jézust. Egy óriási fordulat következett az életemben: eltűnt a magány, tudtam, kihez tartozom. Elkezdtem szívből mosolyogni! Megéreztem, hogy van valaki, aki úgy szeret, ahogy vagyok! Ő Jézus! Mikor ezt megtapasztaltam, azt mondtam, hogyha Isten ilyen, nekem minden kell IStenből. Elhagytam a bűneimet, megszabadultam az ezorétia kötelékeiből. Azon a nyáron meggyógyultam a pajzsmirigy betegségből. Az orvos azt mondta, hogy gyógyszerrel sem szoktak ilyen jó eredményt produkálni, nemhogynélküle! 2006-ban férjhez mentem, 2007-ben megszületett a fiunk. Isten mindent bepótolt. A Gyülekezetünk tagjai lettek a barátaim, a családom. Fizikálisan is megtapasztalom Isten szeretetét a Testvérek által.
Jelenleg is az hajt előre, hogy Istenből minél többet megismerjek, és minél közelebb kerüljek Hozzá. A Gyülekezetünk imacsoportját vezetem. Rengeteg imakérés van most is, amit az Úr előtt tartunk. Ez nem egy látványos szolgálat, de az egyik hajtóereje a Gyülekezetnek. Hálás vagyok az Úrnak, amikor agyvérzéses gyermek a szemünk előtt áll helyre. Amikor hajléktalan házaspár munkát kap, és visszakerül a társadalomba. AMikor skizofrén ember újra gyógyult lesz, gyógyszer nélkül. Mikor házasságok állnak helyre. A tüdőbeteg újra egészséges lesz. Hosszan sorolhatnám. Az életem legfontosabb, és legjobb döntése volt, hogy az Atya vonzásának engedve JÉzust választottam az életem Királyának!