Istennel járni jó. Akár nehéz, akár félelmetes, akár fárasztó lépések jönnek olykor, de mégiscsak jó. Sőt, a legjobb. Ő vezet. Ő látja az alagút végét, a hegy túloldalát, a folyó túlpartját, és ha nem állsz meg, te is meg fogod látni. Ahogy egy régi teljesítménytúrán mondta egyszer valaki:igazából egy titka van az egésznek – ne állj meg…

Ennyi. Ne állj meg, ne add fel, ne vedd le a szemed Róla, ne vedd le a szemed az Ő igazságáról, és akkor lépésről lépésre – erőről erőre jutsz. A te erőd elfogyhat, sőt, előbb-utóbb el is fog, de ha Benne bízol, az Ő ereje költözik a helyére. 

Dőlj a karjaiba. Adj Neki mindent. Nála van a legjobb helyen. Engedd meg Neki, hogy olyan vidékekre vigyen, ahol Nélküle már nem boldogulsz, ahol teljesen Őrá vagy utalva, talán visszafordulni sem tudsz, és lásd meg, hogy Mindenható és Erős Isten az Úr.

Rizikós?

Igen, az. És nem, nem az. Mert ami Kősziklára épült, erősen megáll. Minden terve jó, és minden útja tökéletes.

“…De Ő megsegítette őket az Ő nevéért, hogy megismertesse velük a maga erejét.
Rákiáltott a veres tengerre, és úgy vitte őket a mélységeken, mint egy síkon.
És kisegítette őket a gyűlölő kezéből, kimentette őket ellenség kezéből.
Szorongatóikat víz borította el, egy sem maradt meg belőlük.
És hittek az Ő beszédeinek, és énekelték az Ő dicséretét.” (Zsolt. 106:8-12.)

Kiss Eszter