Egy széles lépcsősort láttam. Ahogy haladt felfelé, egyre keskenyedett. A tetején Jézus állt, mögötte mintha egy világos, felhő lett volna, nem láttam mögé. Jézus szemben állt velem bokáig érő fehér ruhában, rajta egy övvel. Vállig érő haja, szakálla és bajusza volt. Távolról láttam Őt, ruhája néha meglebbent az oldalról fújó szélben. Nagyon erőteljes volt. Amikor az arcára néztem, nem láthattam, mert világítani kezdett, mint ahogyan a napsugarak törnek át a felhőkön. De ez más volt, nem a fény volt a lényege, az erőteljessége miatt sugárzott. A fény csupán az erő következménye volt.

Oldalról tudtam mögé nézni, mikor egy magasságban voltam Vele. Azt láttam, hogy lovasok készülődnek mögötte. Fehér lovakat és fehér ruhás lovasokat láttam. Volt, aki még nem ült lovon, voltak, akik már igen, és akadtak, akik éppen akkor ugrottak fel oldalról az állatokra. Ez harci készülődés volt. Azoknak, akik már a lovaikon ültek, fegyver volt a kezükben. Láttam a bárdot, kétélű volt, és aranyból készült. Láttam pallosokat is. A harcosok a lovakon már dühösek voltak. A lovak is nyugtalankodtak, indultak volna, úgy kellett visszatartani őket a zablákkal.

Jézus legelöl állt, nem ült még lovon. Széttárta a karjait, hogy visszatartsa a sereget, és ezt mondta: „Az idő rövid.”

The time is short

I saw a broad flight of stairs. The higher it went, the narrower it became. Jesus was standing on the top. Behind Him maybe there was a light cloud, and I could not look behind it. Jesus was standing in front of me. He wore a white, long robe reaching right until his ankle and with a belt. He had shoulder length hair, he had beard and moustache. I saw Him from some distance. His robe fluttered sometimes because of a slight side wind. He was so powerful. I wanted to see His face but I could not because He started to shine just as the sun shines through the clouds. But this here was something different. The main point was here not the shine itself but His power shining – that’s why he had this powerful reflection around Him. So the light was here only following his powerful being.

From another perspective, from one side I could see behind Him. I could see an ongoing preparation there. I saw white horses and riders in white. Some of them were not yet sitting on their horses but some of them were already, and some were just jumping on the saddle from one side. This was a preparation for war. Those who were already sitting on the hourses held their weapons. I saw the sward / hatchet, both sides sharpened made of gold. I saw broadswords as well. The warriors on the horses were already upset. The horses were also disquiet. The riders were still holding the horses back with the snaffle.

Jesus was standing in the front, He was not riding a hourse. He had His arms wide open, holding the army back and said: „The time is short.”