2017. január eleje – Gabonaföld 

Nem tudom, hogy mit jelent egyébként, de olyan, mintha elindultunk volna egy búzatáblán, egy érett búzatáblán előre, ösvényt csinálva, … valahogy először csak egysávos, és ahogy megyünk, ez így szélesedik mögöttünk és nyílik (két kezével azt mutatja, hogy ékszerűen hasítunk és utánunk szélesedik a tér.) Mintha learatás lenne de, hogy ott már nem lenne mögöttünk búza. Én hiszem, hogy nem letapossuk ezt. Egy uszálya van a gyülekezetnek, kiszélesedik hátul, és egyre szélesebb az ösvény. Egyfajta útkészítés. Ahogy szélesítjük az utat, hogy egyre többen tudjanak ezen járni. Ne csak libasorban, hanem hogy egyre többen, egyre szélesebb sávban tudjanak ebben mozogni.

Azon gondolkoztam, hogy pirosas színű volt ez a búzamező. Hogy ennyire, ez sárga. Akkor miért van ennek ilyen rózsaszínes-pirosas színe? Mit jelent ez? Azt „kaptam”, hogy azért, mert megy le a nap, és a nap ilyenkor pirosas. És ez a napnak a vége, tehát ez már az utolsó idők. Ez az utolsó aratás. Mindjárt lemegy a nap, hogy nincs több aratás. Ez az aratás, hogy ebbe megyünk bele, ebben megyünk előre, hogy ez az utolsó, ez már a naplemente, ez már a vége a napnak. És aztán jön a sötétség.

És ezen a földön egyszer csak emberek jelennek meg ebben a mezőben, és felállnak. Ahogy állnak fel, felöltöződik rájuk ez a harci fegyverzet, és szilárdan megvetik a lábukat és mondják, hogy itt vagyok. És nem rezegnek, nem remegnek, hanem bátran kiáltják. És ez nem csak úgy, hogy így vagyok, hanem ezek az ellenség előtt állnak fel. A halálos ellenség előtt állnak fel, és mondják azt, hogy itt vagyok.

Belvárosi Gyülekezet Prófétai csapata – Nith András

Beginning of January 2017 – Wheat field

I don’t know what this means, but it’s like we started moving in a wheat field, full of ripe wheat, started moving forward, and clearing a way … in the beginning it only has one lane, and as we are moving forward, this is opening up and getting wider (he is showing with his hands a triangular shape moving forward, and clearing a way that is widening behind it). It is like being in a harvest, but with no wheat behind us. I do believe we are not stomping upon it. The church has a tail on her dress, which is widening behind her, and the way gets wider. This is a kind of waymaking. As we are making the way wider, such that more people can walk on it. Not just one at a time, but such that more and more people in wide lines may move on this.

I thought about why this wheat field had a reddish color. Why does it have a pinkish-reddish color? What does this mean? I got as an answer that the sun was setting and it’s the color of the sun. And this is the end of the day, that is, the last days. This is the final harvest. The sun will set soon and there will be no more harvest. This is the harvest, going into this, moving forward in this, that this is the end, the sunset, that the day is ending. And then comes the darkness.

And on this field suddenly people will appear and stand up. As they are standing up, they will be clothed in battle armor, they will lay down their feet strongly and say I am here. They do not shake, do not tremble, but rather speak out in boldness. And they don’t just proclaim they exist, but they say this in front of the enemy. They stand up to the deadly enemy, and proclaim here I am.

Prophetic Team of Downtown Church – András Nith