Gondolkodtál már azon, mi az élet értelme? Miért húzod az igát, miért kell minden reggel felkelned, munkába menned, pénzt keresned és aztán elköltened? Miért is nem adod fel, hanem tovább lépsz mindig? Miért házasodsz és vállalsz gyereket?

Mert így láttad? Mert így kell? Mert ezt csinálják mások is?

Amikor a világ legbölcsebbnek tartott királya, Salamon a bölcsességet és az élet dolgait kutatta, először is leszögezte, hogy minden hiábavalóság és hasztalan erőlködés. (Te nem érzed néha ugyanezt, mondjuk egy hétfő reggelen? J) Vizsgálódásai során az alábbi következtetésre jutott:

 „Nincs hát jobb dolog, mint ha az ember eszik, iszik, és jól él fáradságos munkájából. De beláttam, hogy Isten kezéből jön ez is. Mert ugyan ki ehetik, és ki lehet vígan nélküle?” (Prédikátor 2:24-25)

A válasz, a forrás, a megoldás megint csak Isten! Az Ő ajándéka az, hogy egyáltalán élsz, lélegzel, gondolkozol, képes vagy ellátni a feladataidat. Neki köszönhető még az is, hogy enni-inni tudsz, azaz meg tudod venni/el tudod készíteni az ételt, érezheted az ízeket, le tudod nyelni, meg tudod emészteni, stb. Csakis Vele lehetséges, hogy hosszú távon, sőt örök távon békességben, „vígan” élhess.

Szóval, ha egy hétfő reggelen, vagy egy csütörtök délután éppen értelmetlennek találnád a létezésed, vagy csak éppen semmihez nem lenne kedved, akkor gondolj erre: Isten teremtett téged, az Ő csodálatos alkotása vagy! Adj hálát Neki azért, hogy élhetsz, ehetsz, ihatsz, dolgozhatsz!