Anyának lenni nem mindig könnyű. Keresztény anyának lenni különösen nem az. Isten megnyitotta a szemünket az ő dolgaira, előttünk van a tökéletes Atya képe, ráadásul az Ige tükrében is folyamatosan szembesülünk gyengeségeinkkel, bűneinkkel, korrigálandó dolgainkkal…

Én is akkor szembesültem jó néhány gyengeségemmel, amikor anya lettem. A kialvatlanság, a dacos gyerek, a hasfájások/betegségek időszaka könnyen nyomások alá helyezi az embert, és rögtön kijön belőle az, ami eddig mélyen, rejtve volt. Nem is sejtettem, hogy ezek a dolgok egyáltalán még bennem lapulnak.

A mai napig küzdök azzal, hogy ne az óemberem szerint vagy egy gyerekkorból hozott minta alapján reagáljak. Isten pedig segít ebben a folyamatban is. Minden nap történik egy (de inkább több) olyan dolog, ami miatt lehetőségem van arra, hogy megálljak egy-egy kritikus helyzetben, és az új teremtés nyilvánulhasson meg. Van, hogy sikerül. De vannak napok, sőt időszakok, amikor szellemileg vagy testileg/lelkileg nem vagyok jó formában, így aztán zsinórban elbukom. A vádló persze rögtön sugdos, hogy milyen keresztény anya vagyok én, hogy megsebzem a gyerekeimet stb. Milyen hatással leszek így rájuk? Hogy mutatom be nekik Isten szeretetét?

Isten viszont mindig bátorít, hogy vele lehet változni, lehet továbblépni! Ami ma még nehézség és kísértés, az holnap vagy a jövő héten (esetleg a jövő évben) már egy megharcolt terület lesz.

Biztos vagyok abban is, hogy Istennek gondja van a gyerekeimre is. Kipótolja a gyengeségeimet, bekötözi a sebeiket, megerősíti őket. Hatalma van arra, hogy az összes nevelési hibám, rossz tulajdonságom, téves döntésem ellenére is véghez vigye azt, amit felőlük eltervezett. Próbálom ezen a téren is átengedni őket (és egyúttal a jövőjükkel kapcsolatos aggodalmaimat) Istennek.

Hiszem, hogy az Úr még a javukra is fordíthatja a gyengeségeimet: Ha a gyerekeim azt látják, hogy anya küzd ezzel meg azzal, de Istent hívja segítségül, hogy változhasson, akkor ez nagyon jó példa lehet számukra! Valószínűleg nekik is vannak olyan gyengeségeik, amiket csak Jézussal tudnak legyőzni, elhagyni.

Ha a gyerekeim azt tapasztalják, hogy anya meg tud sértődni, ki tud akadni, és tud hangosan kiabálni és meggondolatlan dolgokat kimondani, de aztán szépen lehiggad, és tud bocsánatot kérni is, akkor megtanulják, hogy van továbblépés, lehet rendezni/helyreállítani kapcsolatokat.

Te se ijedj meg, ha szembesülsz azzal, hogy valami nem megy, vagy elbuksz benne. Ne ijedj meg, ha rájöttél, nem vagy tökéletes anya. Ez egy nagyon jó lehetőség lesz arra, hogy beismerd: Isten kegyelmére és segítségére van szükséged.

Amikor megtudtam, hogy a második gyermekünkkel vagyok várandós, rám nehezedett egyfajta szorongás, félelem, hogy hogyan leszek én alkalmas két életre figyelni, két piciről gondoskodni. Az örömömet kezdte elrabolni a félelem. Imádkoztam az Úrhoz, hogy mondjon valami biztatót. Ő pedig ezzel az igével bátorított: a mi alkalmasságunk az Istentől van. (2 Kor 3,5). Isten szeretete, biztatása ismét elkergette a gyötrő gondolataimat, így már örömmel és felszabadultan várhattam a kislányunkat. Megnyugodtam abban, hogy bár emberileg tökéletlen vagyok, Isten viszont tökéletes, és alkalmassá tud tenni engem. Azóta is elkísér engem ez az ige. Persze nem csak az anyaságban, hanem más dolgokban is erőt adott már. Amikor csüggedtem, féltem vagy csak elbizonytalanodtam magamban, újra és újra felbátorított.

Kíváncsiságból megnéztem, az eredetiben mit is takar ez a szó, hogy alkalmas: elég, képes, megfelelő valamire. Van olyan jelentése is, hogy sok, bőséges.

Kívánom, hogy a te szívedbe is ez tudjon bevésődni: alkalmas, képes, elég, sőt bőséges vagy az Úr által arra, hogy neveld a rád bízott gyereke(ke)t! Isten éppen a megfelelő gyermeket bízta a megfelelő anyára. Te vagy a legalkalmasabb arra, hogy az anyukája légy.